|
2020-01-05 15:58:15, vasárnap
|
| |
| |
- Igenaptár oldalon
OLVASMÁNY Sirák fiának könyvéből
Alázd meg magadat, akkor majd kegyelmet találsz az Istennél.
Fiam, alázattal vidd végbe tetteidet, és jobban szeretnek majd, mintha adakoznál. Nagy vagy? Annál inkább alázd meg magadat, akkor majd kegyelmet találsz Istennél. Mivelhogy igen nagy az Isten hatalma, tiszteletben tartják az alázatosak.
Ami túl nehéz neked, azt ne keresd, és ami erődön felül van, azt ne kutasd; hanem amit Isten megparancsolt neked, azzal törődj, és ne légy kíváncsi többi művére! Szükséged úgy sincs arra, hogy azt szemléld, ami úgyis elrejtett titok.
Ne törd magadat erődet meghaladó dolgok után, és ne légy kíváncsi a többi művére! Olyan tanítást kaptál, amely meghaladja az ember értelmét. Vakmerő kíváncsiságukban sokan eltévedtek, és hiábavalóság fogva tartja elméjüket.
Ez az Isten igéje. Sir 3,19-26
EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Ti, akik elhagytatok mindent és követtetek engem, százannyit kaptok.
Egy alkalommal Péter megkérdezte: ,,Nézd, mi mindenünket elhagytuk, és követtünk téged. Mi lesz a jutalmunk?" Jézus így válaszolt: ,,Bizony, mondom nektek: ti, akik követtetek engem: a világ megújulásakor, amikor az Emberfia dicsőséges trónjára ül, együtt ültök majd vele tizenkét trónon, hogy ítélkezzetek Izrael tizenkét törzse felett. Sőt mindaz, aki elhagyja értem otthonát, testvéreit, nővéreit, atyját, anyját, gyermekeit vagy földjét, százannyit kap, és elnyeri majd az örök életet."
Ezek az evangélium igéi. Mt 19,27-29
- Magyar kurír oldalon
Szent Charbel Makhlouf - a Közel-Kelet Pió atyájára emlékezünk
2018. július 27.
Szent Charbel Makhloufra, a Kelet nagy misztikusára és aszkétájára, a maronita egyház három nagy szentjének egyikére emlékezünk liturgikus emléknapján, július 27-én.
Charbel Makhlouf egy észak-libanoni hegyi faluban született 1828. május 8-án. A keresztségben a Juszef Antun (József Antal) nevet kapta. Ő volt a család ötödik, legkisebb gyermeke; két bátyja és két nővére volt. Maronita édesanyja szigorúan megkövetelte a családban az imát, a napi rózsafüzér-imádságot és a szentmisén való részvételt.
Alig múlt hároméves, amikor édesapja meghalt. A férfit robotmunkára rendelte az Oszmán Birodalom, és súlyos betegen tért haza, amelyből már nem épült fel. Özvegyen maradt édesanyja másodszor is férjhez ment, ezúttal a falu papjához. A gyerekek lelkiismeretes nevelőapát kaptak, aki gondoskodott alapvető tanulmányaikról is. Juszef arab és szír elemi iskolába járt, emellett mint legkisebbnek a kecskék őrzése volt a feladata. Alázatos és imádságos lelkületű fiú volt. Az állatok őrzése közben különösen szívesen vonult el egy közeli barlangba, ahol egy Szűzanya-kép előtt imádkozott. Gyakran felkereste szerzetes nagybátyját, Tanoist is lelki beszélgetésre, közös imádságra.
Egy alkalommal eltévedt az egyik rábízott kecske. Elindult megkeresni, és az Úr segítségét kérte. Imádság közben hangot hallott: ,,Hagyj el mindent, és kövess engem!" Hallgatva az isteni szóra, 1851-ben belépett a mayfouqi Boldogasszony-kolostorba. Két testvére is szerzetes lett, ezért már nem merte megmondani otthon, hogy ő is ezt a hivatást választja, így titokban hagyta el családját. Egy év noviciátus után átkerült az annayai Szent Maron-kolostorba, és a Libanoni Maroniták Rendjének tagja lett. A korai antiochiai egyház mártírja tiszteletére vette fel a Charbel nevet.
Édesanyja, miután rátalált, az elöljárók és Tanois jelenlétében kérlelte, hogy térjen haza, de a fiú kitartott döntése mellett, mondván, hogy erre az útra Isten hívta meg. Végül édesanyja is áldását adta szerzetesi életére.
Charbel engedelmes, alázatos és szorgalmas szerzetes volt, sokat dolgozott és tanult. Miután letette a hármas fogadalmat, elöljárói elküldték a Kfifanba, a Szent Ciprián és Jusztina-kolostor és szemináriumba, hogy ott végezze el a teológiát. Itt igazán szívéhez nőtt a Szentírás, és elmélyült a kapcsolata az Oltáriszentségben jelen lévő Krisztussal. 1859-ben szentelték pappá, majd visszatért Annayába. Szavai szerint papnak lenni azt jelenti: az ember követi Jézust a Golgotára vezető úton, és Isten jelenlétének tanúja a világban. Egész éjszakákat töltött imádsággal, napközben pedig élte a szerzetesek életét. Jó lelkipásztor és gyóntató volt, sokan, messze földről is felkeresték. Szigorúan betartotta a monasztikus szabályokat, aszketikus életet élt, kereste a lemondásokat és az önmegtagadást, teljesen szabad volt a világtól; életét visszavonhatatlanul az Úr és a lelkek üdvösségének szolgálatába állította.
Feléledt szívében a vágy a régi remeték élete iránt, ezért tizenhat év lelkipásztori szolgálat után arra kérte elöljáróját, hogy hadd vonuljon el az anyakolostorhoz tartozó Szent Péter és Szent Pál-kolostorba. Elöljárója eleinte vonakodott megadni az engedélyt, ám egy csodálatos isteni jel hatására beleegyezését adta. A legenda szerint egy este, amikor Charbel olajat kért a lámpásába, hogy próbára tegyék, vizet öntöttek a tartóba, a szerzetes lámpásában mégis fellobbant a láng.
1875-ben megkezdhette a vágyott remeteéletet: a magány, a csend évei következtek, napjait az imádság és a mezei munka töltötte ki. Huszonhárom évig élt így, csak elöljárója kérésére látogatott el néha az anyakolostorba. Már életében szentség hírében állt, közbenjáró imájára számos csoda történt. 1898-ban súlyosan megbetegedett. Idővel már az ágyat sem tudta elhagyni, de a nehéz szenvedések közepette is szüntelenül imádkozott: ,,Igazság Atyja, íme a te Fiad, aki halálra adta önmagát, hogy elégtételt adjon értem... Fogadd el kezemből az áldozatot, és felejtsd el minden bűnöm, amelyet színed előtt követtem el...". Szenteste halt meg.
Istenünk, te szent Charbel Makhlouf áldozópapot a remeteség magányos harcára hívtad meg, és az életszentség sokféle adományával halmoztad el. Kérünk, add, hogy életünk keresztjeit mi is szent Fiadhoz hasonlóan készséges lélekkel vállaljuk és így országába eljussunk.
VI. Pál pápa 1965. december 5-én boldoggá, majd 1977. október 9-én szentté avatta.
A könyv megvásárolható: Új Ember könyvesboltban (Budapest, V. kerület, Ferenciek tere 7-8.; nyítvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek 9-17 óráig; szerdán 10-18 óráig)
Forrás: Charbel.org; Szent Charbel, a teljesség zarándoka című könyv; Merényi Zita
Fotó: Wikipédia
Magyar Kurír
Megjegyzés:
Charbel már életében rengeteg csodát tett, a testi és lelki gyógyításokon túl. Ha például sáskajárás pusztított, őt kérték meg, hogy könyörögjön Istenhez, múljék el a veszedelem. Élete az utolsó lélegzetvételig Istennek szentelt élet volt: 23 évesen lépett be a libanoni maronita rendbe, és 31 évesen szentelték pappá. 41 évesen kérte a kolostorban, hogy remete lehessen. A könyvben olvasható számos beszámoló kifejezi nagy szeretetét Krisztus és az Ő Egyháza iránt.
Hasrouni atya tanúvallomása például szépen leírja, hogy Charbel atya számára az Eucharisztia volt a legfontosabb erőforrás. Az Oltáriszentség előtt nagy sóhajokat hallatott, ,,ami a szentostyában rejtező Isten iránti hatalmas szeretetének egyik kifejezése volt. Amikor Krisztus testéből evett és Krisztus véréből ivott, látszott, hogy a világ legédesebb lakomáján vesz részt. Sehol másban nem érzett élvezetet, sem nyugalmat, sem örömet, csak az Oltáriszentség előtt vagy a szentmisén." Nagy hittel és bizalommal merült el Isten jelenlétében, ,,a földön térdelve olyan örömmel és forró áhítattal imádkozott, hogy az teljesen átragadt Élias testvérre". Az Oltáriszentség előtt töltött idő igazi szívügye volt. Mint egy szerelmes, ,,ideje legnagyobb részét térden állva az Oltáriszentség előtt töltötte, teljes eksztázisban. Lelke az Isten iránti szeretet tüzében égett."
Kivételes lelkiereje volt: az égből merítette. Minden körülmények között derűsnek és kedvesnek látták, türelemmel viselt minden nehézséget és szenvedést. Még nem kötelező önsanyargatásoknak is alávetette magát: böjt, virrasztások, hideg elviselése stb. Kétkezi munkáit mindig elvégezte, bármilyen nagy testi fájdalmai is voltak közben. Mindig ezt ismételgette közben: ,,Ó, Jézus! Ó, Mária!" Sokat imádkozott a tisztítótűzben szenvedő lelkekért: ,,Ha az ember hozzászoktatja magát a keresztvetésekhez - mondja Szent Charbel -, és rendszeresen segítségül hívja Szűz Máriát, akkor mindenféle kísértést legyőzhet."
Több tanú is elmondta róla, hogy tekintetéből mennyei fény sugárzott, mert az Úr volt állandó öröme. Szíve mindig vidám, és arca derűs volt, miközben komoly volt. Jámborságot és istenszeretetet tükrözött, különösen imádság közben. Minden lelket vonzott, és tiszta szívű ember volt. Beszéde kellemes, egyszerű szavai világosak, egyértelműek. Figyelemre méltóan szelíd volt. Különösen szeretetreméltó, nyugodt és engedelmes volt, uralta hajlamait és hangulatait. Egész viselkedését az egyenesség, a mértéktartás és a kiegyensúlyozottság jellemezte. A környéken élő emberek sokat beszéltek a remetékről és arról, hogy ,,Libanon létezésének titka ezeknek a jámbor remetéknek a tisztaságában és jóságában rejlik".
Charbel szerzetesként kiváló lelkipásztor volt, majd hosszú éveken át remete, akinek közbenjárására számos csoda történt és történik napjainkban is. 1965. december 5-én avatták boldoggá, 1977. október 9-én pedig szentté avatták Rómában. Csodás események miatt a sírjából kiemelt koporsóját a kolostor templomának egyik oratóriumában helyezték el. Teste épen maradt. Sírját a világ négy égtája felől keresik fel a zarándokok. Közbenjárására sok csodás imameghallgatás és gyógyulás történt. Sok szenvedő beteg és Istent kereső ember köszönheti neki a gyógyulást és a szabadulást szinte kilátástalan helyzetekből. Tisztelete már az egész világon elterjedt, és hazánkban is sokan ismerik. A gazdagréti Szent Angyalok-templomban tisztelhetjük az ő ereklyéjét, kérve a közbenjárását. Szent Charbel papságát és szerzetességét, remeteségét valóban úgy élte meg, mint a szenvedő Krisztus követését, egészen a Golgotáig. Nagyon sok áldozatot vállalt magára mások lelki üdvösségéért, s mindezt hatalmas szeretetből tette. ,,Mi van nekünk ezen a világon?" - kérdésre Szent Charbel atya, az életével válaszolt: ,,Zarándokok vagyunk, s az örökkévalóság felé tartunk."
A Gazdagréti Szentangyalok templom - szentmise - megemlékezés Szent Charbel Makhlouf áldozópap remetéről
...... .....
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Pio atya és szent Charber |
|
|
|
Címkék: kíváncsiságukban, szeretetreméltó, lélegzetvételig, imameghallgatás, istenszeretetet, tanulmányaikról, anyakolostorhoz, könyvesboltban, közbenjárására, oltáriszentség, lelkiismeretes, hozzászoktatja, szerzetességét, tisztítótűzben, anyakolostorba, megvásárolható, örökkévalóság, megparancsolt, keresztségben, oratóriumában, gyógyításokon, közbenjárását, boldogasszony, megújulásakor, beszélgetésre, megbetegedett, szentangyalok, szemináriumba, tanúvallomása, tisztelhetjük, tisztaságában, szentostyában, szerzetesként, lelkipásztori, önmegtagadást, beleegyezését, többi művére, ember értelmét, alkalommal Péter, világ megújulásakor, örök életet, evangélium igéi, maronita egyház, észak-libanoni hegyi, család ötödik, szentmisén való, férfit robotmunkára, falu papjához, gyerekek lelkiismeretes, kecskék őrzése, állatok őrzése, közeli barlangba, Szent Charbel Makhlouf, OLVASMÁNY Sirák, EVANGÉLIUM Szent Máté, Közel-Kelet Pió, Szent Charbel Makhloufra, Charbel Makhlouf, Juszef Antun, József Antal, Oszmán Birodalom, Szent Maron-kolostorba, Libanoni Maroniták Rendjének, Szent Ciprián, Szent Péter, Szent Pál-kolostorba, Igazság Atyja, Szent Charbel, Merényi Zita, Magyar Kurír, Amikor Krisztus, Szűz Máriát, Szent Angyalok-templomban, Gazdagréti Szentangyalok,
|
|
Offline
